<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Gabi67</provider_name><provider_url>https://gabi67.cafeblog.hu</provider_url><author_name>H.Gabriella67</author_name><author_url>https://gabi67.cafeblog.hu/author/h_gabriella67/</author_url><title>még több kemo</title><html>&lt;p&gt;&nbsp;Mire idáig eljutunk, hullik a hajam! Irány parókát venni! (szerencsére  van közgyógy, így ingyenes, amúgy határ a csillagos ég!) Megvesszük,  szörnyű, ez van!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;A hajam horrorisztikusan hullik. Hiábavaló, néma  küzdelem a megtartására, nosza kendőt kötök! Így két legyet üthetek egy  csapásra! A hajam változatlanul hullik, már az egész lakást beterítem  vele. De így, hogy kendőt kötöttem, egy része a kendőn belül marad,  vadítóan szúrja a fejbőrömet. Aztán már az egész fejem fáj.&lt;/p&gt;&lt;p&gt; Telefon,  fodrász! Orsi szabadíts meg, borotválj kopaszra. &lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Nincs ideje (vagy  inkább fáj neki is!) Másnap reggel sírva kuporgok a fotel szélén,  kezemben a telefon, várom a fél nyolcat, hogy emberi időben hívhassam a  barátnőmet, gyere Gabi, ments meg! &lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;És Gabi jön, leborotvál! Megváltás,  megszűnt a fájdalom! Gyűlölöm a tükröt! Szörnyű látvány! (Mármint nem a  tükör, hanem én!)&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Este fürdés, pici Bálint be a fürdőszobába: „Anya  de csúnya vagy!” Bőgök, hát igen anya csúnya! Talán nem mondtuk el jól,  talán pici még, erre nem volt felkészülve!&lt;br&gt;És akkor újabb kezelés.&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Labor  (kézfejből vérvétel, a nővér néni forgatja a kézfejemben az óriási tűt,  végre csorog a vér, kémcsőcsere, a vákuum ránt egyet a kezemen, ne  rángassam, szól a „kedves néni”!)&lt;br&gt;Végre szabadulok. Sorba ülés a  kezelés előtt. Vajon jók a leletek, kaphatom az újabb fincsi adagot?&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Igen!  Hurrá! Becsücsülés, feketeleves! Ugyanabba a vénába megy bele a tű,  ahonnét nemrég kikerült, nagy élmény fáj, utálom, nem kívánságműsor!&lt;br&gt;Végre  lefolyt, irány haza!&lt;br&gt;Metró 2, Metró 3, kocsiba be. Vácnál már forog a  gyomrom! Mindjárt belerókázok, de kibírom!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Újabb fekvés,  megsemmisülten, paróka mellettem egy lufira húzva (azt mondták így kell  tárolni) ne is lássam. &lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Barátnő jön, megemlíti a parókát, remek, ettől a  szótól hányok, most először, és most már örökké!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Hiába a méregdrága  hányinger csillapító (egy levél 10 db 10. 000.- Ft)!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;És soha nincs  megkönnyebbülés, vasárnapig folyamatos rosszullét! Zöld fejjel, kopaszon  sugárban hányva töltöm napjaimat! Vége lesz valaha? Enni? Próbálkozom  Narancs, gyümölcsleves, ez a kettő, amit kívánok, sajna kifelé már nem  olyan finom!&lt;br&gt;Szerencsére még kb. két hétig úgysem érzek ízeket,  minden olyan lesz, mintha fűrészport ennék&lt;/p&gt;&lt;p&gt;! Most azon gondolkozom, ti  mikor ettetek utoljára fűrészport! Na mindegy!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Újabb 3 hét!&lt;br&gt;Újra  itt az idő. Sírok. Nem akarom, nem bírom! Nem vállalom, kész, vége!&lt;br&gt;De  igen, mondja a férjem kötelességem, élni kell. Megadom magam,  elballagok!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Vérvétel. Keresek másik nénit, barátságosabb, szárnyas  tűvel veszi a vért a tű nem olyan vastag, nem fáj annyira, kész élvezet!&lt;br&gt;Várakozás…  Leletek jók, akkor mehet! Ugyanaz a nővérke, ugyanaz a szék, ugyanaz a  véna ugyanaz a piros kemo!&lt;br&gt;Haza Metró 2, Metró 3, kocsiba be! Vácnál  már végem van!&lt;br&gt;Otthon ajtón be, rohanás a vécébe, hányás! Hello, róka  úr, már megint itt?&lt;br&gt;Ugyanazok a kínok, ugyanazok a napok!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Hamarosan  itt a negyedik kezelés, rettegek, de ez lesz a pirosból az utolsó! &lt;br&gt;Emlékezem:  Bent a kórházban hallottam egy beszélgetést. Két fiatal kb. huszonnyolc  éves nő beszélgetett. Kiújult daganattal agyonfarigcsálva azt mondták,  ha megint piros kemot kell kapniuk, inkább felkötik magukat! Megértem,  de élni kell!!!&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;Az utolsó kezelés előtt egy csoda történt!&lt;br&gt;Kaptam  valakitől egy varázslatos szert. Rá volt írva, hogy csökkenti a  kemoterápia mellékhatásait. Kértem a férjemet, ha csak 10 %-kal is  csökkenti ezt a rémálmot, vegyen nekem ilyet!&lt;br&gt;És megtörtént a csoda!&lt;br&gt;Összesen  8-9 napig ittam, mikor mennem kellett újból. Sírás, hiszti, nem megyek!  De mész!&lt;br&gt;Labor, infúzió, hazafelé!&lt;br&gt;Vácnál még nincs rosszullét.  Picit gyengébb vagyok ugyan, de nem ásítok színeset!&lt;br&gt;Órák múlva  otthon megyek ki egyszer, hogy kidobjam a taccsot, aztán semmi!  Csütörtökön már fel tudok kelni, elmosogatok! Pénteken, Dunakeszin  Halász Judit koncert, elmegyek a gyerekekkel, szombaton vendégeket  fogadunk!&lt;br&gt;Hát ez a szer valami csoda!!!&lt;br&gt;Vége az első adag  kemoterápiának!&lt;br&gt;Jöhet a szalámi!&lt;br&gt;Ugye kíváncsiak vagytok mi ez a  szer?&lt;br&gt;Nos drágáim, csak semmi türelmetlenség! Erről legközelebb...&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>