Újra itt a szép karácsony lálálálálá lálá lá lá!

 

 

 

És az ajándékvásárlás ideje… meg sok minden másé is.. de most maradjunk szigorúan ennél a témánál.

És maradjunk talán nálam…

Történt az idén…

Jó néhány csomagon túl… Azon törtem a buksimat vajon mivel lepjem meg a férjemet ???

Mert egyrészről a motoros csizma ötlete már elpukkant pár éve. Telefont tavaly hozott a Jézuska, a poló-sál-pizsi dolog nem tűnt túl kreatív ötletnek!

Aztán kipattant a nagy szikra! Majdnem lángra lobbantottam vele a bevásárló központot… Aztán hívhattam volna egynehány jóképű tűzoltót, de nem hiszem, hogy ez a típusú kari ajcsi bejött volna a férjemnek. Mármint a tűzoltó (az okos bátor). Nem is tudom befért volna a nagy fecskendőjével a fa alá?  3:)

 

 

Szóval a nagy ötlet : Veszek magamnak valami vadító, szexi neglizsét, s mikor a fiatalkorúak aludni térnek, beülök (teljes terjedelmemben a fa alá (Még jó, hogy hatalmas a fa!)…  Na most részletezzem??? Szóval..

Arra a merész gondolatra jutottam, hogy kicsit feldobom a karácsony estét!

 

Már ha karácsony este az embernek marad még erre energiája, illetve, ha a párom nem adja ki magából az egész karácsonyi menüsort a látványomtól!

És mi tagadás, ez nagyon költséghatékony megoldás lett volna… mert ugye veszek magamnak valamit, aminek tulajdonképpen ő is örül… vagy nem…

Mivel gondolom a hétköznapokon (és remélem ünnepnapokkor sem) akarta volna hordani azt az édes micsodát, amivel nagy bátran belibbentem a próbafülkébe, kvázi a ruhadarab az én készletemet bővítette volna.

Azért valljuk be furi látvány lett volna benne… 😀

 

 

 

Arról pedig nem beszélve, hogy én viszont bármikor hordhatnám… pl ha tűz üt ki valahol… vagy ilyesmi…
Na semmi csúnya dolog, csak a fecskendő miatt gondoltam ugyebár…

 

 

 

Kanyarodjunk csak vissza a libbenésig… Szóval felelőtlen módon csupa pajzán gondolattal vettem célba a próbafülkét.

Bár ez nem teljesen fedi a valóságot, mivel előtte még lázasan kutattam hozzá illő bugyi után, közben pedig az én drága nővérem a milliónyi csomagomat őrizte lelkesen.

Ugye milyen előrelátó vagyok???

Először egy marcipános babás rózsaszínű izé (Babydoll) került a kezembe, de sehogy sem leltem hozzá illő árnyalatú alsóneműt, és szerintem azért egy úrinő adjon magára! Hát még én!!!

 

 

Ekkor pillantottam meg Őt! A csodafehérneműt… Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt… hát szabadulni is alig tudtam tőle… de csak szép sorjában azt is elmesélem.

Alakformálós, szatén, csipke, amitakarsz csoda! Fekete és halványbarna kombináció… Elolvadtam…

Nosza bugyistól-csodástól be  a próbálkozó fülkébe!

Kabát le, pulcsi le, melltartó le… Szerelmetes csoda fel!

Vagy mégse? Furi pózba merevedve, fejem, karom már benne, no de innen se le se fel!

Hogy én milyen hülye vagyok! Próbálkozunk alulról magunkra passzírozni eme becses ruhadarabot!

Cipő le, nadrág le… és alulról kezdjük!

Hát nem semmi! Már a próbafülkében a pozitúrákat váltogatom!

De sajnos hamar rá kellett döbbennem, ez biza az alsó fertájamon  is megakadt.

Nosza ismét felülről, hisz nem adhatom fel!

És akkor … Nem kicsit kerülgetett a pánikhangulat!

Gyönyörűség felül a fejemen és a karomon átcsusszant, kicsit jobban, mint az előbb. No de most aztán tényleg se le se fel!

Ott álltam a próbafülkében zokniban, bugyiban, fedetlen keblekkel, gúzsba kötve ezzel az izével!

Most aztán mi legyen?

A nővérem messze, ráadásul a helyzetem több, mint komikus. Szerintem ha bejön, szimplán a biztonságiakat hívják ránk, mert gyanítom visítottunk volna a röhögéstől!

A tesóm így:

 

 

 

Én pedig így:

 

 

 

Következő lehetőség: szólok az eladónak. Nos az először is vérciki, másodszor pedig ki garantálja, hogy ő megússza röhögőgörcs nélkül???

Akkor hívjak egyből biztonsági őrt? Az meg lehet, hogy sokkot kapott volna a látványtól: a próbafülkében vonaglik Jabba, egy női fehérneműben megkötözve!

 

 

 

Mit tehettem mást utolsó erőmet is összeszedve lehámoztam magamról a csipkés-szatén álmot! Legnagyobb megdöbbenésemre sikerrel jártam!

Mondjuk úgy éreztem magam, mint aki lefutott egy maratont, szóval a végkimerüléssel határos állapotba kerültem.

Azon kezdtem gondolkodni, van-e az Arénában kemping osztály, mert akkor vehetnék magamnak valami szexi sátorlapot…

Mondjuk az is izgalmas, ha jól elbújok!

Persze az életkedvem is elment, feladtam a harcot, és elkullogtam. Még azt a luxust sem engedtem meg magamnak, hogy majd belefogyok felkiáltással megvegyem, és a szekrényben őrizgessem soha napjáig.

Másnap persze a barátnőimmel sírva-röhögtünk a sztorin. (Gondolom vizuális alkatok.)

Aztán felvetették a kérdést, ha megveszem és ne adj Isten belegyömöszölöm magam egy pajszerral, akkor a férjem hogy veszi le rólam.

Mire felvilágosítottam őket: Na látjátok ez is egy módja annak, hogy a szex tovább tartson 5 percnél! (Elnézést, ha sokat mondtam!)

Másrészt… legfeljebb bugyit másként választok…  khm….

 

Levonva a konzekvenciákat meg kell állapítsuk: Alakformáló fehérneműt nem annak gyártanak, akinek valóban formálni kellene, hanem az alapból is makulátlan külsővel rendelkező csajsziknak.

 

(Hogy pukkadjanak meg azok is!)

 

Nekünk alakformálásnak maximum a Norbi marad! És nem a tűzoltás!

 

 

Na puszi-pá-pá

Szép karácsonyt !

Lá-lá-lá