Sziasztok!

 

Na lássunk neki és tudjuk már végre le ezt a fránya fogyós témát!

Most már én is unom.

Ráadásul tele a tarsolyom egy sor izgalmasnak tűnő dologgal. Úgyhogy fecsegésben  részemről nem lesz hiány.

Megígértem, hogy egy kicsit belemélyedünk a nagycsalád esete a fogyókúrás mamival témába.

Kezdjük talán a mozgással!

Itt van pl. a házi mozgás,mint olyan. És itt most nem a házimunkára vagy a szexre gondolok! Bár ez utóbbi se rossz! Ha elég aktív vagy rengeteg kalóriát tudsz elégetni!

De nézzük azt a fajtát, amire én gondoltam eredetileg! Ha olyan időpontban próbálod űzni,mikor a család apraja-nagyja ébren van, a következő dolgokra számíthatsz.

Halaszthatatlan sürgős dolgod akad a háztartásban.

Biztos lehetsz benne, amennyiben nem végzed el, valaki betalál vendégségbe! Figyelted már, hogy mindenki kizárólag akkor jön látogatóba, ha az egész ház a feje tetején áll? Ha egész nap, egész héten suvickoltál, ragyog minden, tuti senki feléd sem néz. Ellenben, ha ezt a makulátlan csillogást családod fél órán belül őskáosszá változtatná, azonnal és végeláthatatlanul megindul a váratlan vendégek sora!

 

 

A kép csak illusztráció! Nálunk sokkal rosszabb a helyzet! 😀

 

Tehát sok esetben az otthoni dance aerobikot, dance takarításra cseréled.

 

A következő nem várt akadály, hogy a gyermek pont akkor akar lovagolni a hátadon, miközben Te a fekvőtámaszokat nyomnád fulladásig. Persze nem vonom kétségbe, hogy így hatásosabb az edzés,  plusz egy fickándozó kiskölyökkel a hátadon, de azért valljuk be drágáim, ha nem vagyunk testépítő világbajnokok, ez nem is olyan egyszerű mutatvány. Rosszabbik eset persze, ha hasizmozás közben ül rád.

Aztán van az a verzió,mikor csak szimplán reggelit kér, összeveszett a tesójával és azonnal rendet kell tenni köztük,  végzett a kakilással, kiborította a kakaóját… és sorolhatnám.

 

 

 

Másik rendkívül kellemes élmény, mikor a férj esetleg  néhány nagyobb, mondjuk kamaszkorú gyermek tanúja a kínlódásodnak. A minimum az, hogy bámulnak, de legtöbb esetben körberöhögnek.

Bevallom,nálam ez sem arat osztatlan sikert.

Marad tehát az az eset, mikor még fel sem keltek, esetleg,ha sikerül egyedül maradnod a házban (lakásban). Nekem ez utóbbira semmi esélyem!

Következő lehetőség a mozgásra a házon kívüli lehetőségek széles tárháza.

Nézzük először az én kedvencemet a biciklizést. Nem is kérdés, hogy ez elsősorban ott dől el, van-e biciklid? Fontos elem, hogy van-e rajta ülés, de ezt azért feltételezem. 🙂

 

 

 

A következő problémát az időjárás jelentheti. De mi ez ahhoz képest, ha népes családdal is rendelkezel. A futás hasonló kérdéseket vet fel, ott persze nem árt egy jó cipő is, ha nem akarod pl. az izületeidet idő előtt tönkre vágni. Nekem a futás kilőve. Nem az én sportom. Úgyhogy vissza a kerekezéshez.

Próbálkoztam én már azzal is, hogy bepakolom az apróságot a bicikli babaülésébe. Még jól is jöhet, ha fokozni akarod a terhelést. A gond csak azzal volt, hogy a kis utas borzasztóan unta a túrát. Állandóan ugrabugrált, folyton előre akart kukucskálni, próbára téve ezzel sportosanyu egyensúlyérzékét. Később az idegrendszer is edzésbe lendült, mikor nyűglődni kezdett a hátsó traktusban a kis drága. Ezáltal nálunk ez a verzió elvetésre került.

Mert ugyebár, a kicsit kire bízod? A férjedre? És el is vállalja? És rá is mered bízni?

Akkor lásuk be  Te egy felettébb szerencsés csajszi vagy.

Mert hát nézzük csak hogyan is működik ez a valóságban.

Adva van apu, akit meg kell kérni arra, hogy amíg Te “szórakozol” vigyázzon a SAJÁT gyerekére!

Van rá sanszod, hogy nagy kegyesen elvállalja.

Bennem azért ez nagyon sok kérdést megfogalmaz. Érdekes, ha ő, a férfi akar elmenni valahová, egyszerűn csak bejelenti, ellenben nekünk nőknek meg kell beszélnünk, hogy elmehetünk-e esetleg? Másrészt, ha egy gyerek is van a képletben, szívességet  kérünk, hogy vállaljon házon belüli bébiszitteri állást. Mert hát ő hol is volt a babaprojektnél?

Miért evidens, hogy nekünk nőknek a gyerek mellett a helyünk és miért kell ezt kegyként gyakorolniuk a teremtés koronáinak? A kérdés költői mivoltát tekintve haladhatunk is tovább.

(Tisztelet ezúton a kivételnek!)

Ez a gyerekfelügyelet dolog megoldásra vár akkor is, ha netán konditerembe akarsz menni, Pilatesre vágysz, fogyókúrás kezelésre (pl. kavitációra) mennél.

 

 

 

Szerencsére vannak olyan helyek, ahol a gyerekfelügyelet is megoldott. De azért kicsit jobb lenne,  ha néha csak magunkra figyelhetnénk. De ne legyünk már elégedetlenek, hölgyeim!

Reményeim szerint a mozgás kipipálva! Legalábbis így betűkön keresztül.

Mert azt elárulhatom, hogy nekem a mai napra csak az ujjtorna jutott. De azt nagyon élvezem!

Akkor most már, hogy jól kimozogtuk magunkat, akár ehetünk is, nem?

Mert az ivást már a legutóbb kivégeztük. Megbeszéltük, hogy nem iszom és kész!

Evésre fel!

Reggeli. Talán a legkönnyebben megvalósítható egy karcsúsodni vagy alakot tartani akaró számára. Optimális esetben szerencsés vagy, és csak Te vagy ébren. Átadhatod magad a gyönyöröknek!

 

 

 

 

Oksi, tőlem visszamászhatsz a párod mellé az ágyba, de én most nem ilyen élvezetekre gondoltam.

Kulinárisan élvezkedjünk egy kicsit!

A nap indításaként egy gyümiturmixot hajtok fel. Így indul a nap. Utána lehet enni.

Nekem a kedvencem reggelire egy pohár joghurt, 1-2 kanál zabkorpával és egy kis gyümölccsel. Természetesen előtte, közbe, utána kávé.  😀

Ha rendes kislány vagyok, délelőtt  mondjuk jöhet egy alma vagy egy narancs tízórai gyanánt. De mivel mostanában nagyon nem vagyok jó kislány, tízóraira a legveszélyesebb és leghízlalóbb ételt fogyasztom, a gyerekek maradékát. Nem nehéz, hiszem a napom legnagyobb részét a konyhában töltöm. Ott mindig akad egy kis ehető konyhai hulladék.

Ebéd?

Eleve főzök a “kis” családomnak. Ha ügyes vagyok,és vannak itthon persze megfelelő alapanyagok is, akkor magamnak is össze tudok rittyenteni valami molett hölgyek által is elfogyasztható fogást. Bevallom ez az alapanyagokon túl, függ a fantáziától és természetesen attól is, hogy azok után, hogy 7-8 emberre elkészítem az ebédet, marad-e energiám még külön magamnak is maszatolni.

Ráadásul, ha mindenkinek ilyen egészséges jellegű étket főznék, tuti fanyalognának. De így, hogy egyszemélyesre veszem a figurát, érdekes mód,az enyém szebb színű, gusztább és nem utolsó sorban finomabb is.

 

 

Egy időszámításunk előtti időszakban néha megengedtem magamnak, hogy Norbis ebédet rendeljek.

 

 

 

Mivel intenzív fogyásban voltam, én bizony délben kopogtattam a szemeimmel. Sajnos a családi ebédet nem mindig sikerült időben az asztalra varázsolnom, lévén két igencsak kiskorú személy megakadályozott ebben.

Viszont az én családom tagjai ebédkor már itt nyüzsögnek a lakásban, naná, hogy éhesen.

Ilyenkor 2 verzió lépett életbe. Vagy több?

Először is nekem mindig a fele ebéd jutott, mert akár tudtam nekik főzni,akár nem, igencsak megtetszett nekik az én rendelt ebédem, tehát legtöbbször a fele maradt meg nekem. Ez az igazi fogyókúra! Az alapból nem nagy adag, alapból fogyós kajából a fele jut neked! Így persze könnyű!

A másik verzió az volt,hogy a férjem kiakadt, hogy persze nekik nem főztem, de én már ebédelek, mert házhoz hozattam. Mondjuk nem mellesleg szoptattam is, tehát talán szükségem volt töltekezésre.

Naná, hogy arra nem tellett, hogy az egész családnak rendeljen az ember.

Segítség a főzésben vagy a háztartásban? Nos az az én esetemben felejtős! Egy szóba tömörítve: NINCS!

Sokszor éreztem lelkiismeret furdalást, akár volt rendelt Norbis ebédem, akár nem, mikor elhangzott a sértett: “Akkor rendelek pizzát!” mondat. Aztán szépen, lassan leszoktam a lélekmarcangolásról. Rendelj! Ennyi!

 

 

 

 

Mondjuk ekkor jön az újabb kihívás, ellenállni az íncsiklandó pizzának!

 

A gyerekek növekedésével ez a konfliktus megoldódni látszik, mármint  a főzés. Már elég nagyok ahhoz, hogy ne kelljen minden pillanatban a szemem előtt lenniük, a karomon ülniük.

Ugyan, sütöttem én már úgy palacsintát, hogy babahordozó kendőben egy apróság édesdeden aludt rajtam. Mellesleg a mosogatás is megoldható ebben a formában, sőt a teregetés is. Persze ez nem feltétlenül sikerült mindig. De igyekeztem.

Mostanában mi a helyzet az ebédrendeléssel? Mikor felvetettem régebben a férjemnek, mindig az volt a válasza, hogy a jövő hónapban majd…

Ezt több, mint 1 évig hallgattam. Aztán megrendeltem magamnak 3 hétre. Aztán jól megbántam! Az ebéd isteni volt! De a befizetetlen csekkek száma gyarapodott általa.

Így aztán nagy duzzogva lemondtam a dologról. Sokáig sikerült főzőcskéznem magamnak, mostanában már ez is egyre nehézkesebb. Nem csak a plusz energia, hanem az ilyenkor bűntelenül elfogyasztható ételek hiánya miatt. Mert hát a krumpli, az olcsó kenyér és a tészta pont nem az a fajta élelmiszer,ami segíteni az ember lányát a nádszál termet elérése felé!

Bevallom, olykor besokallok! Olykor feladom. Szégyen-szemre. Gyarló vagyok, esendő, és igen olykor csak egy gyenge nő!

Aztán újra felállok, mint oly sokszor életem folyamán,megrázom magam, és mit nekem nehézségek! Csakazért is megcsinálom! Leszek én még bombanő!

Az alapokat pénz nélkül, segítség nélkül, támogatás nélkül is lehet kezdeni!

Sok vizet inni, hisz folyik a csapból, hajnalban kelni és mozogni, kiiktatni a szénhidrátokat vagy nagyon redukálni, ha nincs más lehetőség.

 

 

 

Tudjátok….fejben dől el!

 

Puszi… és legközelebb már nem fogyunk tovább!