Sziasztok! 

Találtam ma egy remek idézetet!

Ha megengeditek, megosztanám veletek!

“Ha egy nő, akinek sok a mondanivalója, nem szól semmit, annak fülsiketítő a hallgatása.”
(Anna és a király c. film

Ami ezt a gondolatot erősíti bennem, az az, hogy mostanság nem jutott időm az írásra, s ezt már többen nehezményezték. Nos, a takarítás bűvös szellemével próbáltam meg viaskodni, igencsak kevés sikerrel!

Most itt ülök veletek, túl egy kávén és egy adag isteni finom csokis-banános-joghurtos müzlin, és ahelyett, hogy belevetném magam a „koszosba”, beszélgetünk!

Csudát, csak én beszélek! Milyen egy önző dolog!

Mit szeretnétek hallani?

Takarítsunk, mint a múltkor?

Na, ne!

Muszáj???

Na, jó!

Először is a múltkoriakhoz néhány adalék!

A napirend részeként Zétény általában 3-4 szopit is beiktat éjjelente. Meglepődve tapasztalom, hogy bár csak 9 hónapos, tuti, hogy tud összeadni, mert ugye 3+4 az 7, és a múlt hét egyik éjjelén pontosan ennyiszer riasztott!

Mit jelent a riasztás?

Felébreszt némi kis nyekergéssel, majd mikor kiveszem, ha 2 másodpercen belül nem kap cicit, keserves sírásba kezd mindaddig, míg „be nem fogom a száját”! (Szopival, természetesen, nem ráülök!)

 Igazi türelmetlen pasi!

Ezt megspékeljük egy hajnali 4 óra körüli tisztába tétellel, mert különben 5-6 óra magasságában már simán lehet mellúszás világbajnokságot indítani a kiságyban úgy elúszik! (Teli lesz a pelus, érthetőbben, és akkor teljes ancug csere- body, rugi, stb.)

Próbáltatok már hajnali 4-kor gyereket tisztába tenni?

Először is ébreszt, aztán szopi, aztán pelus csere.

Hát jókat derülnétek, ha engem látnátok! Frankón csukott szemmel csinálom. Mivel a szobában úgysincs nagy fény (nehogy mindenkit felverjünk, kivéve, ha a csomag tartalma szilárd halmazállapotú –KAKI!!!- remélem így érthető! Mert akkor biza nem árt, ha látod, mit hova kensz!)

Másrészt azért végzem csukott szemmel a műveletet, mert olyan iszonyatosan álmos vagyok! Sőt a rekord, amikor két pelenka tépőzár, vagy két patent között bealszok! Nem ciki…ááá dehogyis!

Aztán még egy kis anyatejezés, és irány az ágy!

Többnyire alszik tovább, néha van egy újabb menet a cicin!

Ez az egész tranzakció egyébként a sikeres fogamzásgátlás titka is!

Másik bokros teendőm, ami hátráltat némiképp, az a tanulás! Persze nekem is kéne, hiszen már csak egy kicsi kéne a diplomámhoz, de jelen életembe az már nem fér bele!

Nekem mostanság a tanító néni, és nem a tanulói szerep jut!

Nem publikus kivel, és miért, miden esetre egyrészt élvezem, másrészt idegbajt kapok!

Sajnos nem élvezetből, hanem tűzoltás miatt teszem, és ez számomra borzalmas!

Ilyenkor mindig azzal vigasztalom magam, hogy sok híres ember is bukdácsolt a sulikban, 3-4 középiskolába is járt, mire leérettségizett, de hát ugye az ember a saját gyermekéért nagyon tud izgulni! Ne értsétek félre, nem hírességnek (celebnek) szánom a gyerekemet, de valami vigasz csak kell nekem is!

Egyébiránt én is szenvedtem a gimiben, az év végi vizsgázásom elsőben 2,2-re sikerült. A fő sulin is volt, amiből ismételnem kellett, mert kicsit bukta volt! Mégis valamiféle ember lett belőlem is!

De ugyanakkor azt is tudom milyen pocsék, mikor kérdeznek és nem tudom, és milyen csúcs érzés, amikor mennek a dolgok!

Csúcs, amikor nem parázok már akkor, amikor kezembe kerülnek a dolgozat kérdései, elolvasom őket, és úgy érzem, ezeket a szavakat én még csak nem is hallottam! Aztán persze minden a helyére kerül, de az a pár perces sokk! Hát azt nem kívánom senkinek! És ez akkor is van, ha tanultam! Mi lenne, ha nem tanulnék?!

Bár volt olyan is! Ökumenika+ még valami volt egyben. Teszt, igaz-hamis! A barátnőm becsalt (aznap már két vizsgán voltunk túl, porcikám sem kívánta, órán sosem voltam, azt sem tudtam miről szól az anyag!) Majd Andi barátnőm felajánlotta van még kb. 20 perc a vizsgáig, majd ő felkészít! Különben is józan paraszti ésszel is kettesre le lehet tenni ezt a vizsgát!

Belementem, és tudjátok mi történt?

A teszt kb ¾-re kapizsgáltam a választ, a többinél megnéztem az adott oszlopban hány igaz, hány hamis válasz van, úgy szemre, és oda tettem x-et ahova éreztem. Tippeljétek meg hányas lett! Igen! Eltaláltátok 4-es! (Bár szerintem megérdemeltem volna az 5-öst, de mindegy! Vicc!!! Nem komolyan gondoltam)

A többiek ki voltak tőlem! Józan paraszti ész? Akkor én ezt most, hogy a fenébe csináltam?

Gőzöm sincs, de jó kis sztori! (legalábbis nekem!)

Már megint elkalandoztam!Folytatnám a gyerkőcöt!

De előtte hozhatok egy kis kávét?

Édesítővel vagy cukorral? Tejet, mennyit?

Persze, hogy én is iszok, most viccelsz? Itt virít üresen a bögrém! Naná, hogy iszok!

Na, akkor csapjunk bele a lecsóba! Vagy inkább a kávéba, mert lecsó momentán nincs előttem, de kávé az igen! Lesz itt fröcskölés!

Na, jó, komolyodjunk már!

Ráadásul nagyon nehéz mai fiatalnak lenni! De ha megengeditek, ezt egy másik levélben ecsetelném, mert akkor kb +5 oldal lenne, amit írnék! És ennyire meg ne komolyodjunk most így vasárnap reggel éhgyomorra!

 Magát a tanítást nagyon élvezem, néha valóban úgy érzem egy tanító néni bujkál bennem. Tudom, ez most nagyon szerénytelenül hangzik, de higgyétek el jól esik tanítani!

Bár a gyermek nem feltétlenül élvezi, mert én általában mesélek a tananyaghoz, sokszor kérdezi is a gyerkőc, anya, te ezt honnan tudod?

Hát az iskolából! (Pl. egy verset, vagy Oroszország nagy folyóit!- ez utóbbi generációs probléma…)

Aztán a tanulás végén persze mindig azt mondják, anya, veled olyan jó tanulni, mert így megértem!

No, nem én vagyok a szuperzseni, kedves pedagógus ismerőseim! De ti is tudjátok, mennyivel könnyebb egy gyerekkel foglalkozni, mint mondjuk harminccal! Ráadásul számára sincs más zavaró tényező, nem tud mással beszélgetni, ablakon kibámulni, stb. Igaz, nálunk más zavaró tényezők vannak, a kistesók, az apa igényei, stb…

Mindezek ellenére élvezem és szeretem tanítgatni őket!

Volt egy siker sztorim. A konyhámban nem volt semmiféle zajkeltő eszköz, úgymint magnó, tv, DVD lejátszó. Viszont bennem folyamatosan szól az ének. Ezért hagytam, hagy áramoljon, és teli tüdőből danolásztam főzés közben!

(Családom emiatt veszélyeztetett fajnak számít!)

Sokszor nehezményezte ezt a két nagyfiam, de nem tudtak semmit tenni sosem találták rajtam a kikapcs gombot!

Így hát, kénytelen kelletlen élvezhették az előadásomban a Hej Vargáné, az Érik a szőlő, és a hasonló énekeket!

Egyszer Robcsi úgy jött haza a suliból, hogy anya! Olyan jó, hogy te ezeket énekelted, csak én ismertem ezt a dalt (A Csitári hegyek alatt…)

Hát mégsem volt fölösleges kínoznom őket!

Remélem semmilyen maradandó károsodás nem érte a gyermekeimet ez miatt!

Ja igen a takarítást ígértem?

Ne szórakozz, most oda megyek!

Ja, meg főzni!

Aranyló, gyöngyöző húsleves lesz, cérnametélttel, Isteni szaftos baconba göngyölt csirkemell, és csirkemáj+ krumpli valamilyen formában! (ez pasi kívánságműsor lesz!)

Ha lesz időm, sütök is, az ország tortáját talán pándimeggytortát, de lehet, ezt most kihagyom, mivel Miki bácsi sok édességet hozott, és a sütés helyett mondjuk tudok takarítani!

Szóljak, ha kezdem? Csatlakoztok?

Millió  puszi

Gabi